A Titanic szobalánya

1912-ben egy lotaringiai bányászfalu vasöntödéjének csinos munkása harmadszor is megnyeri a futóversenyt. Nyereménye nem mindennapi jutalom: elutazhat az angliai Southamptonba és jelen lehet minden idők legnagyobb luxus utasszállító hajója, a Titanic ünnepélyes kifutásánál. Itt esik meg vele a csoda: A southamptoni szállodában váratlanul bekéredzkedik a szobájába egy gyönyörű fiatal nő, talán egy szobalány a "Titanic"-ról. Mivel megtudta, hogy van még egy francia a hotelben, honfitársként kéri, segítsen rajta, mert nincs szállása. A fiú egy éjszakára megosztja szobáját Marie-val. Szülővárosába visszaérkezve az egész kocsma az utazásról faggatja. Társai unszolják, mesélje el részletesen a kalandját. Horty szinte öntudatlanul, talán csak a megcsalt férj bosszújaként, belekezd egy izgató, szenvedélyes szerelmi történetbe. Elmeséli, milyen volt a csodaszép lány bőre, ajka, alakja, hogyan csókolták, ölelték, szerették egymást. A törzsvendégei elragadtatottan hallgatják, szemük előtt megjelennek az izgalmas jelenetek, a találkozás egyre érzékibb, forróbb, szerelemesebb titkait fedi fel. Amikor értesül a Titanic elsüllyedéséről, története a gyönyörű szobalány tragikus halálával drámai fordulatot vesz. Horty meséinek híre messzire jut, s megjelenik a faluban Zepe, a vándorszínész, akim agas gázsit ígér Hortynak, ha a fiatalember vele tart és fellép történetével a vándorelőadásokon. A fiú gyorsan belejön a színészi feladatba, s estéről estére Marie kinagyított fényképe előtt mesél egy szenvedélyes, romantikus, gyönyörteljes szerelem beteljesedéséről és tragikus végéről. A siker óriási, a nézők el vannak bűvölve, a társulat elégedett. Egy szép napon Horty immár elegáns kőszínház díszes színpadán lép fel, zsúfolt nézőtér előtt. Miközben ihletetten meséli túlfűtött történetét, tekintete a nézőkre téved és pillantása megakad egy bájos arcon...